Szóval eltelt az első nap. Vagy a harmadik. Ahogy vesszük. Az idei év eddigi hónapjaiban szép lassan teljesen elszivárgott minden energiám és motivációm, ígyhát arra gondoltam, hogy mostanában bele kéne vágnom valamibe, ami majd jól feltölt. Kivettem hát két hét szabit, és azt tervezem, hogy egy csomó zenét fogok csinálni ez alatt.

De mégis milyen zenét?

Alapvetően ugye metált. Azt szeretem. Nem tehetek róla. Szeretek mást is (és lesz közte más is kicsit), de leginkább ilyen dzsidzsizene lesz. Ezért is ez a címe. Kis csavarral. Mert ugye nem tudok jól játszani semmin, meg nem is akarok, viszont már szereztem egy csomó dalt, amit meg sehogy nem sikerül elfelejtenem, pedig még soha senki nem játszotta el őket. A megoldás egy Bobby Mc Ferrin koncertvideóról ugrott be, őt majd fel is sorolom a köszönetnyilvánításoknál. Szóval ilyen szájmetál lesz. Hálószobametál. Acapella - poliptica. Ha elkészül, felteszem a netre, aztán lehet hallgatni, meg tőtteni, de legfőképpen fikázni. Szerintem jó lesz, de még nem tudom, hogy. Érthető a koncepció?

És minek ez a blog?

Mert észt osztani jó. Ha elég kitartóan osztod, egy csomóan elhiszik, hogy van is eszed. És mert itt lehet követni, hogy hogy haladok, valamint ez egy fajta mesterséges lelkiismeret. Nem írhatom ki, hogy áááá, ma nem volt kedvem csinálni, úgyhogy egész nap csak hokiztam szaros seggel. Majd teszek ki ide ilyen részeredményeket is, ha lesz. Hogy el tudjátok venni a kedvemet, még menet közben. Jó lesz?

Ez most akkor hányadik nap?

Hát ha a hétvégét is ide vesszük, akkor a harmadik, de ez az első nap, amikor szabin vagyok, és amit erre szántam (számtan). A hétvégét meg arra szántam, hogy megrajzoljak egy képregényt egy pályázatra, de csak a harmadáig (se) jutottam, úgyhogy arra majd visszatérek később. Tegnap ráadásul egy filmben kellett mellékszerepelnem a lábammal, és közben a többi részem annyira unatkozott, hogy itatni kellett, és a végére éjszakaibuszozás lett a dologból, úgyhogy mára virradóra nem is voltam annyira elememben, és legszívesebben már reggelire bontottam volna egy gyógysört.

Mi volt ma?

Semmi lényeges. Kaptam kölcsön mikrofont. Profi, meg minden. A koncepcióhoz túlzásnak is nevezhető. Viszont nem volt hozzá kábel. Naívan azt hittem, hogy az elektronikus cikkekkel foglalkozó multiüzletben, ami a szomszéd plázában üzemel ( na jó elég volt a kódolásból, nevén nevezek mindent, szóval Mammut-Saturn) lesz xlr-jack kábel, de nem volt. Mire ezt kiderítettem, már nagyjából zárás körül voltak az ilyen jellegű üzletek, úgyhogy kábel ma nem lesz. Meg felvétel sem. Azért ha már ott jártam, vettem hangyacsapdát, mert múlt hétvége óta a sloziban (!) gangolnak a hangyák nálunk. Megcsináltam a GGG666 fejléc képet is, remélem majd rájövök, hogy kell kitenni, de ha nem akkor majd visszatérek rá máskor. Meg feltettem a torrentezett-tört ableton lájvot, és most egy kicsit próbálkozom vele majd. Nézek pár tutoriált. Aztán ennyi, igazából már most el tudnék aludni, de még van egy csomó söröm. És hát nem szabad enyhíteni a nyomást a gyomromon, meg a májamon, mert úgy soha nem erősődnek meg. Maradt még tizenhárom napom, hogy készítsek egy nagylemezt borítóval, weboldallal, meg minden. Simán elég lesz. Még sörözni is marad időm.